Volt tanulóink viszik egyetemünk jó hírét külföldre

Multikulturális közegben hallgathatják az órákat a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán a diákok. Az egyetem vezetése kiemelten kezeli a nemzetközi kapcsolatokat: egyre több ösztöndíjas érkezik, és számos magyar hallgató is részt vehet külföldi kurzusokon. Nagy Henrietta, nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettes szerint a más nemzetiségű diákok jelenlétének köszönhetően sokkal nyitottabbá válnak a hallgatók a külföldi kapcsolatok iránt, ami a gazdasági, üzleti területeken kiemelten fontos.

Két évvel ezelőtt indult el a Karon egy stratégiai átszervezés, melynek keretében nagyobb hangsúlyt kaptak a nemzetközi kapcsolatok is. Milyen eredményeket hozott az átalakítás?

A 2013-as átszervezések óta jelentősen nőtt a külföldi hallgatók létszáma. Jelenleg már mintegy 300 külföldi diák tanul nálunk, de az a cél, hogy elérjék az összes hallgatói létszám 10 százalékát, azaz a 400 főt. Többnyire ösztöndíjak segítségével jönnek hozzánk: többen a kormányzati Stipendium Hungaricum, illetve FAO-EMMI ösztöndíj programokkal, melyek a fejlődő országok tehetséges hallgatóinak adnak képzési lehetőséget. Ezen kívül a különböző országok nagykövetségeivel és diplomáciai testületeivel is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, így nemzeti ösztöndíjprogramokkal is sokan tanulhatnak intézményünkben. Egy alapszakunk, két mester szakunk működik idegen nyelven, valamint mindkét doktori iskolában lehet angol nyelven tanulmányokat folytatni.

Számos hallgatójuk van Líbiából, Katarból, Szaúd-Arábiából és Egyiptomból. Miért ilyen kiemelt célterület az arab térség?

A kapcsolatunk az arab országokkal évtizedek óta fennáll, a trópusi, szubtrópusi területekről sokan jöttek a rendszerváltás előtt is az egyetem agrár, trópusi növénytermesztés, valamint vízgazdálkodási szakjaira. Azok a hallgatók, akik a nyolcvanas-kilencvenes években tanultak itt, mára felsővezetők, diplomáciai testületek tagjai lettek, sokan közülük segítik egyetemünk külföldi kapcsolatainak építését. A volt tanulóink szájról-szájra adják tovább – szerencsére pozitív – tapasztalataikat egyetemünkről: talán ez az erősségünk. A megkeresésekre reagálva pedig igyekszünk ösztöndíj-lehetőségeket találni a jelentkezőknek. Büszkén mondhatom, hogy egyetemünk rajta van Katarban és Szaúd-Arábiában is a legfelsőbb szintű oktatási hivatalok/minisztériumok által ajánlott külföldi egyetemek listáján. Ez egyértelműen az általunk nyújtott színvonalas képzéseknek, a kiadott diplomák magas értékének és piacképességének köszönhető.

Uniós ösztöndíjakkal is érkeznek hallgatók?

Igen, közel száz hallgató érkezik hozzánk az uniós mobilitási programokkal, de jönnek a visegrádi országok ösztöndíjával is, melyek népszerűsítésére szintén nagy hangsúlyt fektetünk. Bár egyre többen jönnek az arab térségből, jelenleg harminc ország diákjai képviseltetik itt magukat. A célunk az, hogy minél multikulturálisabb közeg alakuljon ki a kampuszon.

Miért ilyen kiemelt cél a külföldi hallgatók jelenléte?

Szeretnénk, hogy az órákon, a kollégiumokban, az egyetemi programokon találkozzanak diákjaink a külföldi hallgatókkal, így olyan kultúrákkal tudnak megismerkedni, amelyekkel lehet, hogy soha nem találkoztak volna. Ez nagyfokú nyitottságot ad a hallgatók számára, tiszteletet más kultúrák iránt, amellett, hogy akár életre szóló barátságok is kialakulhatnak. Karunknak pedig anyagi biztonságot jelenthet a külföldi hallgatók jelenléte, hiszen egy külföldi hallgató tandíja körülbelül három-négy hazai hallgató tandíjának felel meg.

Milyen időtartamú képzésekre jönnek?

A legtöbben a teljes képzési időt itt töltik a kormányzati ösztöndíj-programoknak köszönhetően. Emellett igyekszünk a piaci igényeknek eleget tenni, így az egyetemi képzések mellett rövidebb, intenzív kurzusokat is indítunk egy-egy szakterületen. Például egy líbiai cég megkeresésének eleget téve idén egy egyéves projekt-menedzseri képzést fogunk indítani a cég által kiválasztott tíz középvezetőnek. Emellett jelenleg dolgozunk egy egyhónapos agrár- és vidékfejlesztési területre koncentráló intenzív kurzus részleteinek kidolgozásán, melyet orosz partnerintézményünk legkiválóbb négy-öt hallgatójának fogunk felajánlani. A képzés tandíjmentes lesz, és az itt tartózkodás költségeit is a Kar fogja állni. Ezen kívül a hallgatóknak a FAO budapesti irodája biztosít majd gyakorlati helyet, mely a két intézmény között régóta fennálló szoros szakmai együttműködésnek köszönhető.

Milyen külföldi lehetőségeik vannak a Karon tanuló magyar hallgatóknak?

Az uniós mobilitási programokon kívül intézményközi kapcsolatainkat is igyekszünk továbbfejleszteni. Például egy japán egyetemmel régóta működik ilyen kapcsolat: öt hallgatójuk nálunk, öt hallgatónk náluk vehet részt egy intenzív kurzuson, melyet a fogadóintézmény finanszíroz. Ennek érdekében számos hallgatónk japán nyelvet tanul az egyetemen. Hasonló együttműködéseink vannak Angliában és Hollandiában, valamint most folynak a tárgyalások egy tajvani intézménnyel.

Gondolom akkor nagy hangsúlyt fektetnek az idegen nyelv oktatására is.

Bár a legtöbb képzésünkben jelen van a nyelvoktatás, igyekszünk specializálódni, a szaknyelvekre fektetni a hangsúlyt. Mivel nyelvvizsgaközpontként is működik az egyetem, a három legfontosabb oktatási területünkhöz kapcsolódóan agrár, műszaki, illetve üzleti szaknyelvvizsga is tehető nálunk. Ezen felül van speciális szakfordító és gazdasági szaknyelv képzésünk is, de a japán nyelv oktatása egyértelműen kuriózumnak számít. Ezzel párhuzamosan a külföldi hallgatóknak is tartunk magyar nyelv és kultúra kurzusokat, melyek nagy népszerűségnek örvendenek.

Ön is tanít, mik a tapasztalatai a külföldi hallgatókkal kapcsolatban?

Mi is sokat tanulunk tőlük, hiszen sok esetben másképp gondolkodnak, más társadalmi háttérrel rendelkeznek, mint mi. Ez minket is új megközelítésekre sarkall, hiszen máshogy kell felépíteni az órákat, más témákra kell a hangsúlyt helyezni: bizonyos dolgokat jóval részletesebben kell elmagyarázni. Különösen az agrárterületen hangsúlyos a különbség, hiszen a külföldi hallgatók országai teljesen más problémákkal, kihívásokkal küzdenek az agrárszektor és a vidékfejlesztés területén, mint mi. Reményeink szerint azonban ők többet tanulhatnak nálunk és tőlünk, és ezzel hozzájárulhatunk a fejlődő országok gazdasági felemelkedéséhez.