Gyorsmenü

Vasa László - Az innovációnak a fenntartható fejlődést kell szolgálnia

A válság ráirányította a figyelmet arra, hogy a fenntartható rendszerek felé kell elmozdulni - mondta Vasa László, a SZIE GTK Innovatív Iparágak Kutatóközpont vezetője a Napi Gazdaság konferenciáján.

Új kontextusba kerülnek a természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások, a válság ugyanis ráirányította a figyelmet arra, hogy a fenntartható rendszerek felé kell elmozdulni - állapította meg Vasa László, a Szent István Egyetem (SZIE) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (GTK) Innovatív Iparágak Kutatóközpont vezetője a Napi Gazdaság innovációs konferenciáján. Véleménye szerint előtérbe kerül az élelmiszer-biztonság, az életminőség, a fenntarthatóság, a vízhiány és a környezetvédelem. Az utóbbi években mintha szitokszó lett volna a mezőgazdaság a pályázatok elbírálásánál. Ha az ország nem foglalkozik azzal, amiben erőforrásoldalról erős, végképp lemarad, mivel a feltörekvő országok nagy összegeket fordítanak mezőgazdasági, természeti erőforrásokhoz kapcsolódó kutatásokra.

A magyarországi innovációs rendszer meglehetősen elaprózódott, a kijelölt kulcsterületekhez nem tudunk hozzárendelni kritikus tömegű forrásokat, a legnagyobb problémát a koherens, kormányokon átívelő innovációpolitika hiánya jelenti - mondta Vasa. A globális változások miatt a természeti erőforrások átértékelődnek, nem feltétlenül a hatékonyság lesz a szempont, felértékelődik a problémamegoldás és a fenntarthatóság. Előtérbe kerül a környezetipar, a környezeti problémák innovatív megoldása, a gazdaságilag fejlett országokban pedig az életminőség. A szegénység legyőzése és az innováció kapcsolata kimutatható, a demokráciát pedig az fogja meghatározni, hogy milyen erőforrások állnak rendelkezésre az adott országban. Az élelmiszer-termelés pedig szoros kapcsolatban áll a népesedéssel, de kihívást jelentenek majd a járványok, illetve a terrorizmus és a háború is. Magyarország óriási lehetőségekkel rendelkezik az édesvíztartalékok terén, kiemelt érdek tehát a hasznosítására vonatkozó stratégia meghatározása - tette hozzá Vasa, aki szerint a globalizáció behatárolja hazánk lehetőségeit, annyiban, hogy nem kizárólag a szomszédos országok számítanak versenytársnak, a termelés helye elkülönül a felhasználás helyétől.

A fejlődő országok képesek gyorsabban megvalósítani az innovációkat, gyorsabban el tudják érni a kritikus méretet egy technológia lemásolásával vagy megvásárlásával, ezzel pedig évtizedeket faragnak le lemaradásukból. Minden ország hajlandó állami transzfereket nyújtani a k+f kapacitások növelésére - azaz egyre több versenytárs lesz a piacon, és nemcsak a szomszédos országokból, mivel a tudás és a technológia még logisztikai akadályokba sem ütközik. A mezőgazdaság GDP-n belüli súlya alacsony, azonban jelentősége nagy. Nyersanyagként és energiaforrásként jelenik meg, gazdaságfejlesztési potenciálját pedig jelzi, hogy az itt végzett fejlesztések négyszer gyorsabban csökkentik a szegénységet, mint az iparban eszközöltek. Emiatt folyamatos innovációra van szükség a mezőgazdaság minden területén.

A kutató szerint az alapvető élelmiszerek fogyasztása csökken, a jövedelmek növekednek, így egyre nagyobb hozzáadott értékű és egyre nagyobb feldolgozási szintű élelmiszerek fogyasztása kerül előtérbe. A felhasználói igények követése folyamatos innovációt igényel. Az élelmiszer-túltermelés miatt olyan gazdasági tevékenységek kerülnek előtérbe, amelyek a mezőgazdaság erőforrásaival nem élelmiszert állítanak elő.

Kategóriák: