IZLANDolás – alternatív energiaforrások
A Szent István Egyetem Klímagazdaságtani Elemző és Kutatóközpontjának munkatársai és PhD hallgatói izlandi tanulmányúton vettek részt a „Low Carbon Future – Renewable energy and carbon reduction education course” és szakmai körút Reykjavíkban elnevezésű, HU03-0005-C1-2014 azonosítású számú képzési program keretében. A projektben résztvevők tapasztalatokat szereztek a talajdegradáció problémakörében, megvizsgálták a közlekedés fejlesztésének és az üvegházhatású gázok csökkentésének lehetőségeit, valamint képet kaptak a geotermikus rendszerek használatáról. Az izlandi tanulmányút tapasztalatairól december 2-án sajtótájékoztatót tartottak Gödöllőn.
Az EEA and Norway Grants által biztosított pályázati forrásból, az EGT Finanszírozási Mechanizmusok 2009-2014 Megújuló Energia Programon belül megvalósított, 2016. szeptemberi izlandi tanulmányutat számos tudományos és szakmai rendezvény kísérte, melyek célja az energiagazdálkodás, az új technológiák és az alternatív erőforrásokban rejlő felhasználási lehetőségek megismertetése, népszerűsítése az Egyetem munkatársai és hallgatói körében. Emellett kiemelten fontos az izlandi jó gyakorlatok magyarországi környezetben történő hasznosítási lehetőségeinek feltérképezése.
Az izlandi tanulmányút első felében a Szent István Egyetem szakértői csoportja a Reykjavík Egyetemen szakmai előadásokat hallgatott az izlandi low-carbon rendszerek működéséről és azok tervezési-szabályozási sajátosságairól. Emellett lehetőségük nyílt az egyik legjelentősebb magyarországi klímaprogram/talajkarbon projekt bemutatására és megvitatására az izlandi partnerek szakmai közreműködésével.
A tanulmányút második felében, Dr Thorunn Petursdottir ökológus vezetésével a résztvevők meglátogatták a Reykjavik Energy Carbfix projektjét, az Agricultural University talajkutatási csoportját, a Borgarfjordur Vízerőművet, a Sólheimari Ökofarmot és üvegházrendszert, valamint a Hellisheiði geotermális erőművet és a hozzá kapcsolódó objektumokat. Látogatást tettek továbbá a kritikus állapotban lévő talajdegradált területeken, illetve megtekintették a talajpusztulás után helyreállított legelőterületeken folyó gazdálkodási rendszereket. Mint a résztvevők megtudták, Izland mintegy 100 ezer hektáros területének 40 %-a súlyosan érintett a talajpusztulási folyamatokban. A talajpusztulás oka elsősorban az, hogy folyamatosan csökken az állandó növényborítás az érintett területeken, mely révén a korábban talajjal és növénnyel borított zónák fokozatosan elsivatagosodnak. Az Izlandon tapasztalt talajdegradációs jelenségek orvoslására a magyarországi mezőgazdasági gyakorlat számos jó technológiai megoldással szolgálhat, amelyek az Uniós gyakorlatnak is megfelelően, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése révén megvalósuló fejlesztési programokat kínálhatnak. A Szent István Egyetem munkatársai és hallgatói bepillantást nyertek az izlandi geotermikus rendszerek használatába is.
A termálenergia mezőgazdasági hasznosításában világviszonylatban is az elsők között van Magyarország: cc. 500 000 m² zöldségtermesztéssel foglalkozó üvegház, és 1 200 000 m² ugyancsak zöldségtermesztő fóliasátor, továbbá terményszárítók, állattartó telepek használnak termálenergiát. Ezen kívül több mint 5300 lakás, kórházak, üzemcsarnokok fűtése valósul meg geotermikus energiával. Ennek ellenére a geotermikus energia részaránya az ország energiamérlegében nagyon kicsi: ~2000 GWh/év vagy 7,2 PJ/év (2015). Az ország adottságaihoz, azaz a lehetőségekhez képest a termálvíz energetikai hasznosítása azonban messze nincs kihasználva. Kiemelt problémát jelent a kitermelt termálvíz visszasajtolása, melynek technológiai megoldására kiváló példákat láttak a magyar szakemberek az izlandi gyakorlatban.
A 2016. szeptember 30-án megrendezett Kutatók éjszakája program keretében a tanulmányút résztvevői szakmai beszámolót tartottak Izland földrajzi adottságairól, a mindennapi életről és a megújuló energiahasznosítás tapasztalatairól, emellett a látogatók az „IZLANDolás” elnevezésű fotókiállításon is ízelítőt kaphattak a szigeten tapasztaltakból, élményekből.
2016 novemberében a Szent István Egyetemen „Norvég Alap – Zöld Ipari Innováció” program keretében került sor az „Innovations in Green” című konferenciára. A rendezvényen bemutatták a Norvég Alap feladatait és működését, ismertették a magyarországi Norvég Alap által támogatott projekteket, projektszintű kutatásokat és gyakorlati alkalmazásokat magyar egyetemek és nemzetközi szervezetek, kutatóhelyek szakértőinek közreműködésével. Továbbá lehetőség nyílt tapasztalatcserére a kedvezményezett országok szakértői között. A lehetőséget kihasználva, a „Low Carbon Future – Renewable energy and carbon reduction education course” program résztvevői a rendezvény keretében tovább bővítették szakmai kapcsolataikat és megosztották tapasztalataikat a partnerországok projektvezetőivel, illetve új, közös programok kialakításának lehetőségét vitatták meg.
A Szent István Egyetem programban részt vevő munkatársai és hallgatói széles körű szakmai tapasztalataikat a fenntartható fejlődés során alkalmazható ismereteket felhasználják az oktatás-kutatás területén, valamint ezeket számos magyar és nemzetközi környezetvédelmi projektben kívánják hasznosítani a klímaváltozást okozók hatások csökkentése érdekében.
