A harmadik mesterszakos tanévnyitó Csíkszeredában
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) és a Földművelésügyi Minisztérium (FM) támogatásával, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervezésében a SZIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán (GTK) zajló Vidékfejlesztési agrármérnök mesterképzés harmadik tanévnyitóját tartották október 3-án, Csíkszeredában.
A Márton Áron Gimnázium kápolnájában rendezett ünnepségen beszédet mondott Korodi Attila, Románia környezetvédelmi minisztere, Maruzsa Zoltán az EMMI felsőoktatásét felelős helyettes államtitkára, Tóth Katalin, az FM helyettes államtitkára, Tőzsér János rektor és Káposzta József, a GTK dékánja. Részt vett az eseményen Figler Kálmán gazdasági főigazgató, Magyar Ferenc főtitkár és Villányi László, a GTK korábbi dékánja.
Korodi Attila elsőként a Kárpát régió államainak együttműködését emelte ki, aminek Románia és hazánk is részese. Mint elmondta, legutóbb szeptember végén, Csehországban találkozott Tóth Katalinnal a Kárpát Egyezményt aláíró országok negyedik találkozóján, most pedig Csíkszeredában vesznek részt együtt a tanévnyitón. A Kárpát Konvenció olyan gazdaságfejlesztést támogat, amely megőrzi a régió helyi kulturális, történelmi és földrajzi értékeit, adottságait. A miniszter ezután arról beszélt, hogy a mesterképzésben részt vevő erdélyi hallgatók jó része már rendelkezik munkahellyel. Az új diploma megszerzése olyan tudományos ismeretek elsajátítását jelenti számukra, amelyek akár kutatásra, akár még igényesebb szakmai feladatok elvégzésére teszik őket alkalmassá. A SZIE csíkszeredai oktatása és tehetséggondozása jól illeszkedik a térség igényeihez és a Sapientia Egyetem képzési kínálatához is. Azt kívánta, hogy a hallgatók tudásokkal gazdagítsák a Székelyföldet.
Maruzsa Zoltán bevezetőjében örömét fejezte ki azért, hogy részt vehet a rendhagyónak tekinthető tanévnyitón, hiszen az eseményt több állami vezető is megtisztelte részvételével. A csíkszeredai évnyitónak nagy súlya van. Számos magyar nyelvű felsőoktatási szak ugyanis nem érhető el a határon túli hallgatóknak szülőföldjükön. A Vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakon immár a harmadik tanévben kezdődik az oktatás a magyar állam támogatásával. Erre évtizedekkel ezelőtt még gondolni sem lehetett, jegyezte meg a helyettes államtitkár. Jelenleg a szomszédos államok magyarlakta régióiban mintegy ezerötszázan tanulnak magyarországi felsőoktatási intézmények kihelyezett képzésein. A mesterszakokon e lehetőségek bővítése szükséges. A bolognai képzési rendszeren belül ugyanis a képzettségi szint emelése - a mesterdiplomák megszerzése - európai tendencia. A diplomások arányának emelése a magyar közösségek megmaradását, fejlődését szolgálja. Maruzsa Zoltán elismeréssel szólt a gödöllői egyetemről, amely nemcsak hazai oktatásának fejlesztésére koncentrál, hanem az egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakításában is kezdeményező szerepet vállal. Köszönetet mondott az egyetem vezetésének, és minden munkatársának, aki ezt a munkát vállalja.
Tiszteletet érdemelnek azok a diákok, akik leteszik voksukat egy szak, egy intézmény mellett, hiszen napjainkban ez rendkívül nehéz döntés eredménye, hangsúlyozta köszöntőjében Tóth Katalin. A tudás nem ismer határokat – Magyarország felől is átlépi azokat, segítséget nyújt az itt élőknek. Azok a diákok, akik a magyar nyelvű képzést választották, feltehetően tisztában vannak a magyarság megerősítését szolgáló kormányzati törekvésekkel, hangsúlyozta az FM helyettes államtitkára. Tiszteletet érdemel az a döntésük is, tette hozzá, hogy az agráriummal, a vidékfejlesztéssel, a környezetvédelemmel kötelezik el magukat. Ezeknek az irányoknak van jövőjük. Az agrárium az élethordó energia, a táplálék termelésének forrása, amely szorosan összefügg más ágazatokkal. Elsődleges célunk az, hogy a magyar nyelvű képzések olyan elméleti és gyakorlati tudást nyújtsanak a tanulóknak, amivel szülőföldjükön megállják a helyüket. Tóth Katalin arról is szólt, hogy a földművelési tárca gyakornoki programja keretében a külhoni magyar hallgatók megismerkednek a magyarországi államigazgatással, a szakminisztérium és háttérintézményei működésével.
Megtiszteltetés számunkra, hogy ezt a képzést lehetőségünk volt elindítani és immár harmadik évben folytathatjuk, szólt az egybegyűltekhez Tőzsér János rektor. A hallgatók jelentkezése bizonyítja, hogy erre a képzésre Hargitában szükség van. Az egyetem bátran mondhatja a fenntartó Emberi Erőforrások Minisztériumának, hogy Székelyföldön szükség van vidékfejlesztési agrármérnökökre. Az egyetem vezetője megerősítette az intézmény szándékát arra, hogy ha lehetőség nyílik rá, akkor más tudományterületeken is elindítja a külhoni hallgatók képzéseit. A rektor köszönetet mondott az EMMI és az FM támogatásáért, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány szervező munkájáért. A megvalósult képzés kiváló példa arra, hogy az intézmények határon belül és határon kívül is összefoghatnak egy jó ügyért. Tőzsér János a hallgatóktól azt kérte, hogy vegyék komolyan a tanulás lehetőségét. Hangsúlyozta, hogy a tanárok a korszerű infokommunikációs eszközök segítségével adják át friss ismereteiket és ha ezekkel a lehetőséggel jól élnek, akkor megtalálják a boldogulást Székelyföldön, Magyarországon vagy az Európai Unió más országaiban. Bízom benne, zárta gondolatait, hogy amikor már megélnek a tudásukból, a Szent István Egyetemre jó szívvel gondolnak vissza.
A Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar több mint 4.200 hallgatójának közel 60 százaléka mesterszakon tanul, az oktatók és a kutatók több mint 80 százaléka tudományos fokozattal rendelkezik, az elmúlt tanévben 15, míg az idei tanévben további 13 százalékkal nőtt az első éves hallgatók száma, mondta beszédében Káposzta József. A kar életében mindig is meghatározóak voltak a vidékgazdaság oktatásához kötődő szakok. Az elmúlt évtizedekben végzett szakmai munka alapján a GTK ezen a téren a hazai felsőoktatás zászlóshajójává vált, hiszen a 80-as évek óta kiemelkedő szerepet játszik a gazdasági agrármérnökök, majd később a vidékfejlesztési agrármérnökök képzésében. A kar a nemzeti összetartozás gondolatával kezdte meg székelyföldi vidékgazdasághoz kötődő oktatását több mint 20 évvel ezelőtt és végzik a mai napig is, hangsúlyozta a dékán, s megköszönte a magyar kormány folyamatos támogatását a nemzetegyesítésben bejárt úton. A SZIE nem kevesebbet tűzött ki célul, minthogy a magyar vidék egyeteme legyen. A szakmai ismereteken túl egy agrár, vidékfejlesztés irányultságú egyetemnek tudatosítania kell a diákjaiban, hogy nem csupán szakmát kapnak a kezükbe, hanem hivatást. Fogyó, sorvadó falvak képviseletét, csodás természeti és néprajzi értékek megóvását, a kulturális örökség védelmét. Ehhez a hatalmas feladathoz összefogásra, stratégiai gondolkodásra van szükség, amely bizonyosan újra összefűz bennünket, emelte ki Káposzta József.
A tanévnyitót követő fogadáson csatlakozott a résztvevőkhöz Palkovics László, az EMMI felsőoktatásért felelős államtitkára és Gyetvai Árpád, az EMMI politikai főtanácsadója.
Szombaton a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány Taploca utcai székhelyén Palkovics László felavatta azt az élményközpontot, amiben a gyermekek játékos formában ismerhetik meg a fizika törvényszerűségeit. A vendéget Lászlófy Pál, az alapítvány alapító és kuratóriumi tagja kalauzolta.
Az alapítvány az évnyitó napján a Székelyföldi Bio Egyesülettel közösen Gazdálkodás biomódon! címen nagy érdeklődéssel kísért műhelykonferenciát szervezett Csíkszeredában, a Fenyő Szálló Salvia termében a székelyföldi biogazdálkodás aktuális kérdéseiről, tennivalóiról, konkrét továbblépési lehetőségeiről.
*
A SZIE jogelődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem a rendszerváltozás idején a hazai felsőoktatási intézmények sorában elsők között kezdeményezte a külhoni magyarok anyanyelvű továbbképzést, majd egyetemi oktatását. Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindulásáig zajlott a képzés. Az első szakasz utolsó talléravató ünnepségét 2006-ban tartották.
2012-ben a Sapientia kezdeményezésére, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával indította el a SZIE GTK a Vidékfejlesztési agrármérnök mesterszakot. 2012-ben és 2013-ban 30-30 elsős hallgató nyert felvételt állami finanszírozású képzésre. Ez a szám az idén ősszel 40-re emelkedett. További 3 hallgató tanulmányait a GTK finanszírozza. Az elsős hallgatók között többen a Sapientia Egyetemen szerezték alapdiplomájukat.
A Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány öt alkalommal pályázott a Nemzeti Tehetség Program pályázatain és minden alkalommal támogatást nyert. A forrásból 100 csíkszeredai hallgató és 80 erdélyi gazda magyarországi tanulmányútjait szervezte meg. Székelyföldi agrárinnovációs fórumok rendezésével az alapítvány szerepet vállal az erdélyi magyar gazdák ismereteinek, romániai és hazai kapcsolatainak bővítésében is.
