Felnőtt a Gödöllői Pályaorientációs Iskola

18 éves a „Gödöllői Pályaorientációs Iskola” címmel országos szakmai konferenciát rendezett a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Társadalomtudományi és Tanárképző Intézete április 6-án.  Az esemény plenáris üléssel kezdődött, majd munkacsoportokban tekintették át a pályaorientáció gyakorlatát az általános iskolákban, a szak/gimnáziumokban és az iskolai oktatáson kívül. 

Dr. Ugrósdy György, a kar általános és oktatási dékánhelyettese köszöntőjében elmondta, a négyezer hallgatót oktató fakultás a minél szélesebb utánpótlás érdekében igyekszik minden szóba jöhető középiskolába eljutni, toborozni a pályaválasztás előtt álló diákokból széles képzési palettája számára. A pályaorientáció szerepe az oktatási intézmények számára annál fontosabb, minél mélyebb a demográfiai hullámvölgy.

Csehné dr. Papp Imola, a Társadalomtudományi és Tanárképző Intézet igazgatója elmondta, hogy 8 szakot gondoznak, 1128 hallgatót tanítanak. A pályaorientációs tanárképzés 18 éves, de a pályaorientáció, mint a pályaválasztást előkészítő folyamat fontosságát már az 1800-as évek végén felismerték jeles szakemberek. Mára eljutottunk a pályacirkuláció fogalmáig. Vannak olyan emberek, akik nem jó döntést hoznak a pályaválasztásnál, ezért sem tehetségük, sem tudásuk legjavát nem tudják nyújtani munkájuk folyamán. Ezért is fontos a pályaorientáció.

Az első plenáris előadó dr. Borbély – Pecze Tibor Bors, a Magyar Pedagógiai Társaság Pályaorientációs szakosztályának elnöke – az egyetem volt hallgatója a Pálya- és Szakképzési Tanácsadók Világszövetségének (IAEVG) 1995-ben Stockholmban elfogadott, majd 2017-ben Mexikóban felülvizsgált etikai irányelveiről beszélt.

A megújított dokumentum preambuluma szerint "...a tagok az emberi méltóság, szabadság és integritás jegyében támogatják az embereket az élethosszig tartó döntéshozatalban, bármely életkorban és élethelyzetben, hogy megküzdhessenek a munkaerőpiac és a munkahelyek turbulens világával ... a tagoknak fontos társadalmi szerepe van a közbeszéd alakításában, a közintézmények szakmai tevékenységének befolyásolásában...”.

Az etikai kódex felülvizsgálatát számos jelenség indokolta. Ezek között említette a digitalizációt, a globalizációt, a migrációt, a társadalmi polarizációt, a szociális biztonság megingását, az atipikus karrierpályák tömegessé válását, a nem-kognitív készségeket igénylő feladatok arányának és fontosságának jelentős növekedését.  Az előadó hangsúlyozta: a kulcskompetenciák segítenek hozzá jó minőségű álláshelyekhez.

Dr. Suhajda Csilla Judit egyetemi tanársegéd Információ és (pálya)orientáció címmel tartott előadást.

Az információ olyan tény, amellyel bizonytalanságot szüntethetünk meg, elérhetőséget, hozzáférhetőséget teremtünk, csökkenthetjük az esélykülönbségeket, és amikre helyes döntést alapozhatunk, fogalmazott.

A pályaorientáció során a következő információkat keressük: Ki vagyok én, merre tartok, milyen céljaim vannak? Mi az, ami igazán érdekel? Milyen képességekkel, kompetenciákkal rendelkezem? Mi számomra az ideális munka? Mit szeretnék elérni? Hol képzelem el magamat a jövőben? Miképp juthatok el oda? Mit tudok a munkaerőpiacról? Hogyan tudok sikeresen elhelyezkedni? Milyen karrierutakat járhatok be? Hogyan tudok rugalmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez?

A továbbiakban diákok pályaválasztáshoz kapcsolódó információforrásairól végzett kutatások eredményeit ismertette; s összegezte, mi áll rendelkezésre a pályaorientáció gyakorlásához, továbbá mit kell tenni ennek sikeres műveléséhez. 

Az óvodai nevelés országos alapprogramja is foglalkozik a gyermekek munkajellegű tevékenységével. A pedagógusok sokat tehetnek azért, hogy ez örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység legyen, elősegítve a tapasztalatszerzést, a környezet megismerését, az önállóság, a felelősség a céltudatosság, a közösségi kapcsolatok kialakítását.

Visztenvelt Andrea egyetemi tanársegéd A pályaorientáció módszertana egy óvodai kísérleti program tükrében című előadásában ismertette a Gödöllői Kikelet Óvodában Majsai László pszichopedagógus vezetésével, 15 gyermek bevonásával megvalósult kísérleti programot. 2017-ben januártól márciusig öt darab, egyenként 40-70 perces strukturált csoportos foglalkozás valósult meg. Ugyanabban az évben a járás 98 óvodapedagógusát keresték meg kérdőíven a pályaorientációhoz, mint pedagógiai tevékenységhez köthető kérdésekkel, a gyermekek közvetlen információiról, azaz a munka világáról szóló kérdésekkel, valamint a gyermekre jellemző tényezők és a pályaorientáció alappillérei – érdeklődés, értékek, képességek – vonatkozásában feltett kérdésekkel. 

A beérkezett kérdőívek feldolgozása szerint az óvodapedagógusok 95 százaléka ismeri a pályaorientáció fogalmát, a kitöltők munkahelyén 88 esetben megjelennek a foglalkozások a pedagógiai programban, a válaszadók 96 százaléka beszélget a munkáról gyermekekkel, a megkérdezettek 62 százaléka szerint a 6-7 éves gyermekek releváns ismerettel rendelkeznek szüleik foglalkozását tekintve.

Dr. Kenderfi Miklós egyetemi docens vállalkozott a plenáris ülés legnehezebb feladatára, a Nagykorúvá vált a „Gödöllői Pályaorientációs Iskola” című előadásában e 18 év eseményeit, eredményeit foglalta össze. De egyben hálás is volt ez a vállalás, mert ő köszönthette a két alapítót, dr. Völgyesy Pál professor emeritust és dr. Szilágyi Klára professor emeritát.  

A pályaorientációs tanár szakirányú továbbképzési szak indításáról szóló határozatot 1999 májusában írta alá Pokorni Zoltán oktatási miniszter.

Az iskola munkatársai jegyzetek, tankönyvek, publikációk, PhD értekezések írásával, konferenciák szervezésével, gyakorlatok tartásával, pályázatok elkészítésével és megvalósításával járultak hozzá az iskola cseperedéséhez, s jelenlegi nagykorúvá válásához. Továbbképzések, szakértések, fejlesztések kerekasztal-beszélgetések, csoportfoglalkozások révén keresztbe-kasul járták az országot. 2.200 diplomadolgozat született szellemi műhelyeik vonzáskörzetében.

Érzékenyen reagáltak a változó társadalmi-gazdasági környezet jelenségeire, amiket gyakran kihívásként fogadtak el. A legfrissebb példa az úgynevezett iskolai közösségi szolgálat intézménye, amit a pályaorientáció egyik lehetőségeként értelmeznek és kutatnak.